Kolosváry-Borcsa Mihály (Kolozsvár, 1896. június 27. – Budapest, 1946. december 6.) magyar újságíró, politikus, katona, háborús bűnös. A második világháború után kivégezték.
Élete Még az első világháború előtt katonának jelentkezett, önkéntesként 1914 októberétől a háború végig a fronton harcolt, de katonai pályafutását 1920 után befejezte. Az összeomlás után belépett a Nemzeti Hadseregbe, ahol számos alkalommal látott el bizalmas feladatokat Horthy Miklós személyes felkérésének eleget téve, amelyért a kormányzó 1926-ban vitézzé avatta.Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály dr. államtitkári kinevezése kapcsán közölt életrajza - Délibáb, 1944. április 29. 18. szám
1920 után újságíró lett, a Szózat című fajvédő lap belső munkatársa, később a Magyar Távirati Iroda vidéki osztályának helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1922-től a Debreceni Újság - Hajdúföld című napilapot igazgatta. Később Gömbös Gyula híveként bekapcsolódott a politikai közéletbe is. Horthy kormányzótól 1935-ben miniszteri tanácsos kinevezést kapott, és a miniszterelnökség sajtóosztályára került. 1937 májusában megbízást kapott az erősen nacionalista hangú és antiszemita Függetlenség című napilap főszerkesztői állásának betöltésére. Korábban szerkesztésével készült Budapesten az Új Élet című ifjúsági lap.
1938-tól az Imrédy-kormány sajtóosztályát vezette. 1939-ben a Magyar Élet Pártja országgyűlési képviselője lett. 1939 júniusától már az Országos Magyar Sajtókamara elnöke volt. 1939-ben visszatért újságjához, és ismét a Függetlenség főszerkesztője lett. A Sztójay-kormány idején 1944. április 15-én Horthy Miklós kormányzó Sztójay Döme miniszterelnök előterjesztése alapján államtitkár-kormánybiztos hatáskörbe nevezte ki.
Kinevezése gyakorlatilag korlátlan hatalmat jelentett a sajtó, a rádió, a könyvkiadás és a külföldi hírszolgálat működése felett. Feladata volt, hogy megakadályozza a zsidó írók műveinek megjelenését, valamint egy kézben összpontosítsa a hazai és a külföld felé irányuló híreket, vagyis a kormányzatnak megfelelően befolyásolja a közvéleményt. 1944. június 16-án elnökként részt vett meg a zsidó szerzők könyveinek nagyszabású megsemmisítési akcióján. „Hivatalos jelentések szerint a szertartáson 120 zsidó származású magyar és 130 külföldi szerző művét zúzták be. A propagandacéllal lefilmezett ünnepség során 447 627 könyvet, 22 teljesen megrakott tehervagon rakományát semmisítették meg.”
A Lakatos-kormány idején felmentették hivatalából, de a nyilas hatalomátvételt követően újra ellátta ezeket a tisztségeket. Az általa irányított propagandagépezet elsődleges szempontja a háború további fenntartása, a német veszteségek eltussolása, a harcban álló katonák töretlen lelkesítése volt. 1945 elején a sajtókamara bevételével és irattárával együtt Németországba menekült a szovjetek elől, ahol azonban a Himler Márton vezette OSS egység fogságába került, amely kiadta Magyarországnak mint háborús bűnöst. Népbírósági perét Kassai-Schallmayer Ferencével együtt tartották, a vádak mindegyikében bűnösnek találták. Mindkettőjüket halálra ítélték, és golyó által kivégezték.
Művei A zsidókérdés magyarországi irodalma. A zsidóság szerepe a magyar szellemi életben – A zsidó származású írók névsorával, Stúdium Sajtóvállalat Részvénytársaság, Budapest, é. n. (reprint kiadás: Gede Testvérek Bt., Budapest, 1999, )https://www.antikvarium.hu/konyv/vitez-kolosvary-borcsa-mihaly-a-zsidokerdes-magyarorszagi-irodalma-365563-0
Jegyzetek
Források [ Életrajza] In: Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 21.
A "zsidó irodalmi termékek" megsemmisítése (korabeli filmhíradó)
További információk
Kategória:A Magyar Távirati Iroda vezetői, újságírói Kategória:NEP-tagok Kategória:MÉP-tagok Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Országgyűlési képviselők (1939–1944) Kategória:Antiszemitizmus Magyarországon Kategória:Magyarország államtitkárai Kategória:Kivégzett magyar háborús bűnösök Kategória:Kolozsváriak Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1946-ban elhunyt személyek