Walter Heitler (Karlsruhe, 1904. január 2. – Svájc, Zollikon, 1981. november 15.) német fizikus.
Életpálya Felsőfokú tanulmányait Berlinben és Münchenben végezte. Professzorai Arnold Sommerfeld és Karl Herzfeld voltak. Doktorátusa után több intézetben is ösztöndíjas, 1929-ben Göttingenben, Max Born mellett habilitált és itt is dolgozott 1933-ig. 1941-ig a bristoli egyetemen folytatott tudományos munkát. Zsidó vallása miatt néhány hónapra internálták, mint ellenséges ország polgárát. Elhagyva Németországot 1941-től 1949-ig a dublini Institute for Advanced Physics-ben dolgozott, 1946-tól, mint az intézet igazgatója. 1949-től 1974-ig a zürichi egyetem professzora és fizikai intézetének igazgatója volt.
Tudományos munka Első munkája mennyiségkémiában volt: a sugárzás mennyiségelve, mezonelmélet, és kozmikus sugarak. Legfontosabb eredményeit a hullámmechanika, a kémiai kötések elmélete, a kvantum-elektrodinamika területén érte el.
Írásai Több, fontos alapvető kézikönyv szerzője volt. Könyvei több kiadásban, több nyelvterületen jelentek meg.
Főbb művei The Quantum Theory of Radiation, Oxford, 1936. Elementary Wave Mechanics, Oxford, 1945.
Magyarul A sugárzás kvantumelmélete, Budapest, 1959.
Szakmai elismerés Nevét viseli a Bethe-Heitler elmélet. 1948-tól az angol királyi Akadémia tagja volt. Több díj kitüntetettje.
Jegyzetek
Források
Kategória:Német fizikusok Kategória:Zsidó származású németek Kategória:1904-ben született személyek Kategória:1981-ben elhunyt személyek Kategória:Emigráns németek Kategória:A Royal Society tagjai