Események Karthágó A Tuniszt elfoglaló lázadó zsoldossereg két vezére, Spendius és Mathos rábeszéli a líbiai sorozott katonákat, hogy csatlakozzanak hozzájuk, valamint meggyőzik a környező városokat és falvakat, hogy ők is lázadjanak fel. Gesco karthágói parancsnokot túszul ejtik. Ami eleinte az elmaradt zsold fölötti vitának indult, mostanra kiterjedt felkeléssé, a zsoldosháborúvá terebélyesedik. A zsoldosokhoz csatlakozott líbiaiak ostrom alá veszik a Karthágóhoz lojális maradt Uticát és Hippacritaet. Karthágó Nagy Hanno vezetésével sereget küld ellenük, de vereséget szenved a zsoldosoktól az uticai csatában. Hanno mellé kinevezik Hamilkar Barkaszt, akinek sikerül felmentenie az ostromlott Uticát. Ezután megkapja a főparancsnokságot és a Bagradas folyónál megfutamítja a zsoldossereget, majd az átálló numida zsoldosok segítségével újabb vereséget mér rájuk.
Róma Caius Claudius Centhót és Marcus Sempronius Tuditanust választják consulnak. Róma – a szövetséges Szürakuszai kivételével – uralma alá vonja egész Szicíliát és egy légiót állomásoztat a szigeten.
Kultúra és tudomány Előadják az első latin tragédiát, Livius Andronicus Achillesét. Kínai csillagászok először észlelik a Halley-üstököst. Eratoszthenész 252 ezer sztadionra (kb. 46 ezer km) becsli a Föld kerületét, amivel nem sokkal tér el a mai mérésektől.
Születések Babiloni Diogenész, görög filozófus
Halálozások Szoloi Aratosz, görög költő Kallimakhosz, görög költő Poszeidipposz, görög költő Cou Jen, kínai filozófus
Fordítás
240