A Balun-vonal két azonos hosszúságú és tulajdonságú tápvonal, amelyek az egyik végükön sorba, a másik végükön párhuzamosan vannak összekapcsolva. Ezt az eszközt elterjedten használják antennaillesztőként.
Felépítése, működése Balun-vonal létrehozható párhuzamos érpárból:
405x405px
vagy koaxiális kábelből:
402x402px
A balun-vonal 1. pontjához szimmtrikus táplálású eszköz csatlakoztatható, a 2. pontjához pedig aszimmetrikus eszköz.
459x459px
Mivel az 1. ponton soros kapcsolás, a 2. ponton párhuzamos kapcsolás van, így a két pont ellenállásértékei a következőképp alakulnak:
Ennek következtében a balun-vonal transzformátorként is működik:
Z0 - a balun-vonalként használt tápvonal hullámimpedanciája (Ω) Z1 - az 1. ponton mérhető impedancia (Ω) Z2 - a 2. ponton mérhető impedancia (Ω) N - impedancia áttétel
Hosszabb üzemi hullámhosszon jóval gazdaságosabb, ha a balun-vonalat vasmagra felcsévéljük, ugyanis így jelentősen rövidebb tápvonalat kell felhasználni. Különösen előnyös ferritgyűrűre feltekerni. Ebben az esetben a felhasznált kábelhossz a következőképp módosul:
lb - a balun-vonal hossza (m) k - a kábel rövidülési tényezője (katalógusban megadott érték) λ - az üzemi hullámhossz (m) μ0 - a ferritgyűrű permeabilitása (katalógusban megadott érték)
Gyakorlati jelentősége A balun-vonal csak egy keskeny frekvenciatartományban üzemel gazdaságosan. Adóberendezésekhez történő illesztésnél 5 -10 % körüli frekvenciaeltéréssel még üzembiztos, így ha egy sáv közepére méretezzük, akkor a teljes sávon megvalósítható vele az antenna illesztése.
A televíziós vételtechnikában a mai napig használják, a földfelszíni DVB-T antennák illesztését vasmagos balunnal oldják meg. Mivel itt szélesebb sávot használnak, 470 - 790 MHz, sávközépi hangolásnál a sávszélek frekvenciaeltérése 30% körüli, ezért a vasmagja lerontott jósági tényezőjű anyagból készül. Ezáltal a sávszélesség megnövekedett, a keletkezett nagyobb vasveszteséget pedig a televíziók bemeneti előerősítője kompenzálni tudja.
Jegyzetek
Kategória:Antennatechnika Kategória:Tápvonalak Kategória:Távközlési technika Kategória:Rádió Kategória:Amatőr rádiózás Kategória:Elektrotechnika Kategória:Transzformátor