Rádióforgalmazásnak, rádiólevelezésnek, idegen szóval fóniázásnak nevezik a repülőgépeken vagy földi egységnél telepített rádióállomások közötti közleményváltások segítségével lebonyolított rádiókommunikációt, mely napjainkban a repülőgép-vezetés és a légiforgalmi irányítás elengedhetetlen részét képezi. A rádiókommunikáció a repülőgépek és a földi személyzet (ATS egységek) között létesít kapcsolatot, valamint a repülőgépek egymás közötti információcseréjét is lehetővé teszi. A rádióforgalmazás során használt kifejezések és eljárások ismerete, pontos használata a biztonságos repülés egyik alapfeltétele.
A fóniát, nemzetiségtől függetlenül, a világon szinte mindenhol ugyanúgy beszélik a használói. Egy nyelv, amely sallangoktól mentes, kizárólag a lényegre szorítkozik. Éppen azért jött létre, hogy megelőzze a félreértéseket, amelyek a repülésben akár végzetesek is lehetnek. Az angolon alapuló, néhány száz szóból álló fónia sok évtizeddel ezelőtt szerveződött önálló „nyelvvé” a rádiótávbeszélő kifejezésekből.https://blog.hungarocontrol.hu/cikk/fonia-a-repules-es-a-biztonsag-anyanyelve/
Története 1944-ben az úgynevezett Chicagói Egyezmény nyomán létrejött az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet), amelynek célja a polgári repülés különböző területeinek – így például a kommunikációnak is – az egységesítése. Ekkor vezették be a fóniát, amelynek szókincse a kezdetekkor még a mainál jóval szerényebb volt, de az idők folyamán, a kor kihívásainak megfelelően egyre bővült.
Használata, elsajátítása A fóniát – más idegen nyelvekkel szemben – meglehetősen nehéz előképzettség nélkül elsajátítani, ugyanis nélkülözhetetlenek hozzá az aviatikai ismeretek. Megfelelő alaptudással azonban a pilóták és a légiforgalmi szakszemélyzetek képzésén néhány hét alatt megtanulhatják a fóniában használatos kifejezéseket, szavakat a hallgatók. A gyakorlatban a földi személyzetek és a pilóták közötti rádiókommunikáció 90 százalékban a fónia nyelvén zajlik.
Példa a fónia használatára A fónia -mint minden nyelv- alapos begyakorlást igényel, azonban az ideális szituációkban magától értetődő a társalgás lefolyásának a menete.
Példa egy repülőtéri gurulásra légiforgalmi irányító és a légijármű vezetője közt: (repülőgép hívójele: MAH230)
MAH230 LINE UP RUNWAY 31R AND TAXI VIA RUNWAY TO THE END. THEN BACKTRACK AND REPORT WHEN READY FOR DEPARTURE RUNWAY 13L. LINING UP 31R AND BACKTRACK. WILCO MAH230. (later) MAH230 READY RUNWAY 13L. MAH230 ROGER RUNWAY 13L CLEARED FOR TAKE-OFF WIND 090 DEGREES 10 KNOTS GUSTING TO 20 KNOTS. RUNWAY 13L CLEARED FOR TAKE-OFF MAH230.
Példa egy hajtóműindítási engedélykérelemre:
BUDAPEST GROUND MAH230 STAND 72 REQUEST START UP. Példa kigurulási engedélyadásra:
MAH230 LINE UP RUNWAY 31L. LINING UP/LINE UP RUNWAY 31L. (az igék folyamatos és egyszerű alakjának használata is szabályos)
Képzési területei Napjainkban a magyar felsőoktatási intézmények közül több is képez repülésben jártas szakembereket, ezek: a BME, a Nyíregyházi Egyetem, a Milton Friedman Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Emellett számos cég hirdet magánképzésben pilótaoktatást, melyek többnyire önköltségesek és elvégzésük nem ad felsőfokú képzettséget az előbb felsorolt egyetemekkel szemben.
Jegyzetek
Kategória:Repüléstechnika