bélyegkép|263px|Wiraqucha (Viracocha), a nyolcadik sapa inka, egy az inka királyok 14 portréjából Wiraqucha inka (perui kecsua írásmódban Wiraqucha Inka, spanyolos változatban Huiracocha Inca, és Viracocha Inca alakban is szerepel) a Cuzcói Királyság nyolcadik uralkodója (sapa inka), a Hanan-dinasztia harmadik tagja volt, aki kb. 1410 és 1438 között uralkodott. Eredeti neve Hatun Tupaq (spanyolos: Hatun Túpac).

Az előző uralkodó, Yawar Waqaq meggyilkolása után az új uralkodó választása nehézségekbe ütközött, mivel vele együtt testvérei is meghaltak, így unokaöccse került a trónra a Hanan-dinasztia harmadik uralkodójaként. Eredeti neve Hatun Tupaq volt, de miután Urcosban egy látomásában megjelent neki az inkák teremtő istene, Qun Tiksi Wiraqucha (avagy Viracocha), az ő nevét vette fel. Főfeleségének neve Mama Runtu volt, fiaik Inka Roqa (Roca), Tupaq Yupanki, Kusi Yupanki (ő a későbbi Pachacutec), Qhapaq Yupanki, Wayna Yupanki. Ágyasától, Curi Chulpitól két további (törvénytelen) fia született: Inka Urqu (Urco) és Inka Suqsu (Socso).de Gamboa, P.S., 2015, History of the Incas, Lexington, Curi Chulpi, „Curi Chulpi was born about 1380, in Cusco, Peru. ... Inka Urqu 1397–1438, Inka Suqsu 1415–1505”

Egy krónikás, Sarmiento de Gamboa szerint Wiraqucha volt az első inka uralkodó, aki stabil uralmat épített ki a meghódított területeken, míg elődei csak fosztogató hadjáratokat vezettek. Kapitányai, Apu Mayta (’Apu Mayta) és Vicaquirao (Wika-k’iraw), meghódították a Cuzco körül lévő területeket.Settlement in the Cuzco Valley, Britannica, Jul 31, 2025

Uralkodása alatt az inkák állandó hódítási programba kezdtek, helyőrségeket hoztak létre az általuk meghódított népek települései között. Uralkodása alatt meghódított néhány kisebb fejedelemséget, építkezést végzett a fővárosban, Cuzcóban. Ugyanakkor nem tudta visszaverni egy ellenséges nép, a chankák támadását a főváros ellen, és kedvenc fiaival, feleségeivel és szolgáival együtt elmenekült.

Nevének eredete A wira szó a wari = Nap módosítása; így nevének jelentése „a tó napja, isten”. Ez az inkák teremtő istenére utal: az inka mitológiában Wiraqucha egy utazó, aki eltűnik, miközben a tengeren nyugat felé halad.Alfredo Torero de Córdova nyelvész megközelítése alt=Poma de Ayala rajza ‘Viracocha’ inkáról, 1615|bélyegkép|Felipe Guamán Poma de Ayala rajza ‘Viracocha’ inkáról az 1615-ben készült El primer nueva corónica y buen gobierno című könyvében

Életrajza

Uralkodása

Wiraqucha életének eseményeit több spanyol is megörökítette. Az eredeti őslakos-beszámolókhoz legközelebb álló forrás Juan de Betanzos, egy spanyol közember munkássága, aki egy inka hercegnővel kötött házasságával és a cuzcói gyarmati kormány legfontosabb fordítójaként emelkedett ki a tömegből. Az inkák szájhagyományait Bernabe Cobo, egy spanyol jezsuita hittérítő jegyezte le. Ezen beszámolók, köztük Miguel Cabello Balboa írása alapján, amely széles körben ismertté vált a 16. században, Wiraqucha „harcias” és „bátor” herceg volt. Fiatalemberként kijelentette, hogy miután trónra lép, „meghódítja a fél világot”.

A források szerint nagy tervét Yukay (Yucay)Ma: Yucay (kecsua: Yukay) város Peru déli részén, a Yucay körzet fővárosa, amely a dél-perui Cusco régió Urubamba tartomány központjától nem messze fekszik. és Khallka (Calca)Ma: Calca a Peru déli részén elterülő Cusco régió egyik tartománya. Székhelye Calca város. fejedelemségek meghódításával kezdte. Khallkában építette fel saját palotáját. Az ayarmaca és guayamarca tartományok népei folyamatosan felkeltek ellene, de sikeresen leverte a tartományok lázadását.

Javította az inka mezőgazdaságot és ellátást. Bővítette az ültetvényeket és a textilgyártást, bevezette a tocapus minták használatát (geometriai alakzatok a nemesek ruházatán).

Az Ajmara királyságba utazott, és kedvenc fiát, Inka Urqut hagyta hátra helytartóként. Szövetséget kötött az ajmara királyokkal és más uralkodókkal. Visszatérve úgy döntött, hogy a Khallka palotában fog élni kedvenc feleségével, Curi Chulpival, aki meggyőzte, hogy mondjon le a trónjáról fia, Inka Urqu javára.

Bár lemondott a trónról, megőrizte befolyását fia mellett, ezt az is bizonyítja, hogy amikor néhány napos uralkodás után a chankák két követet küldtek Inka Urquhoz, feltétel nélküli megadást és Cuzco átadását követelve, Wiraqucha szava volt a döntő. Az uralkodó úgy döntött, hogy az ellenállás reménytelen és szolgáival, feleségeivel és gyermekeivel együtt Chitában kerestek menedéket. A védelmet ezután Wiraqucha egy másik fia, Kusi Yupanki (a későbbi Pachacutec) vette át, sikerrel.

A chankák megszállják Cuzcót Bernabe Cobo írása szerint 1438-ban a chankák megtámadták Cuzcót tábornokaik, Malma, Tumay Huaraca, Astu Huaraca és Huamán Huaraca vezetésével.

Tanácsosai azt mondták Wiraquchának, hogy hagyja el a fővárost a támadás előtt. Elindult Caquia Xaquixahuana felé, magával vitte törvénytelen fiait, Inka Urqut és Inka Suqsut. Harmadik fia, Kusi Inka Yupanki (később Pachakutiy, Pachakutec néven császár lett) azonban nem volt hajlandó elhagyni Cuzcót, testvérével, Inka Roqával és hat másik parancsnokkal (köztük Mayta Apóval és Vicaquiraóval (Wika-k’iraw)) hátramaradt. Kusi Inka segítséget kért a környező népcsoportoktól, akikkel összefogva legyőzték a chankákat.

Wiraqucha halála Az ellenség kiűzése után a csatákban szerzett zsákmányt Wiraqucha elé tették, hogy rálépjen, de ő ezt megtagadta, mondván, hogy utódjaként fiának, Urcónak kell ezt megtennie. Ez azonban ellenségeskedést váltott ki a két testvér között, és Kusi Inka megölte Urqut, ami kiváltotta apja, Wiraqucha haragját, aki úgy döntött, nem tér vissza Caquia Xaquixahuanából Cuzcóba.

Döntése ellenére mégis visszatért birodalma fővárosába, miután fia, Pachakutiy elküldött érte, átadta a maskaypachát (az inka uralkodók koronája) fiának, Kusi Yupankinak. A források szerint öregkorában halt meg, ősz hajjal (ami ritka az andoki etnikumú férfiaknál). Nagy tisztelettel, néhány tucat harcos kíséretében vitték végig a fővároson.

Múmiáját (mallqui) egy panaca (az inka uralkodócsalád szolgálóinak megnevezése) őrizte, amíg Gonzalo Pizarro hírt nem kapott arról, hogy Wiraqucha múmiájával együtt nagy mennyiségű aranyat is őriznek. Gonzalo elment oda, ahol az uralkodó múmiáját tartották, elvitte az aranyat és elégette a múmiát. A panaca összegyűjtötte a hamvakat, és egy urnába tette őket. A környéken élő hűséges őslakosok egészen 1560-ig tisztelték ezt az urnát, amíg Juan Polo de Ondegardo meg nem találta, ekkor elkobozta és Limába, a Szent András királyi kórházba küldte.

Jegyzetek

Fordítás

További információk Kapcsolódó szócikkek Inkák Inka mitológia

Kategória:Inka uralkodók Kategória:A 15. században született személyek Kategória:1448-ban elhunyt személyek