Az árdrágítás egyes jogrendszerekben bűncselekménynek számít, míg más országokban (mint pl. a hatályos magyar jogban) ennél enyhébben, szabálysértésnek minősül.
Jogi tárgya Az árdrágítás tényállása által védett jogi tárgy az árrendszer, az árképzés (hatósági ár, illetve kötelezően megállapított ár) törvényekben szabályozott rendje. https://www.parlament.hu/irom39/06958/06958.pdf A hatályos magyar jogban
A hatályos magyar jogban (2012. évi II. törvény 232. §) az árdrágítás nem bűncselekmény, hanem szabálysértés. Aki áruért a hatósági árnál vagy a rá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, szabálysértést követ el. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200002.tv
Története Az első világháború után Az 1920. évi XV. tc. 1. §-a szerint az árdrágító visszaélés vétségét követi el, aki közszükségleti cikket a megengedett árnál magasabb árat követel (ártúllépés) aki méltányos hasznot meghaladó nyereséget magában foglaló árt követel (áruzsora) aki közszükségleti tárgyúl szolgáló munkateljesítésre vonatkozó szerződésnél a másik fél szorult helyzetének kihasználásával aránytalan ellenszolgáltatást kíván (munkabéruzsora) aki közszükségleti cikkel árdrágításra alkalmas módon űzérkedik; különösen ily célból a közszükségleti cikk árát az árunak a fogyasztóhoz juttatása végett nem szükséges közbenső kereskedéssel (láncolatos kereskedés) drágítja vagy közszükségleti cikk forgalombahozatalának közvetítésénél aránytalan díjazásért jár el (árdrágító üzérkedés); aki forgalombahozatal céljára rendelt közszükségleti cikk készletét a cikk árának drágítása vagy magas árának fenntartása végett nyerészkedési célzattal elrejti, eltitkolja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi, a forgalombahozataltól visszatartja, termelését (előállítását) vagy a vele való kereskedést korlátozza vagy a készletet a közellátástól árdrágításra alkalmas bármely más módon jogosulatlanúl elvonja (áruelvonás); aki oly közszükségleti cikket, amelynek forgalmát a minisztérium rendelkezései korlátozzák, e korlátozások megszegésével vagy kijátszásával nyerészkedés végett beszerez vagy a minisztérium tilalma ellenére külföldre vagy az ország megszállott területére kivisz (árucsempészet); aki forgalombahozatal céljára rendelt közszükségleti cikk eladását valakivel szemben megtagadja abból az okból, mert az vagy hozzátartozója őt vagy mást a jelen törvénybe ütköző cselekmény miatt a hatóságnál feljelentette. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=92000015.TV&txtreferer=99000026.TV net.jogtár.hu
A második világháború után 1946-ban az árdrágítást és a csempészetet statáriális bíróság elé rendelték. Árdrágítás megállapítása esetén halálbüntetésnek is helye volt. https://dmarchiv.bibl.u-szeged.hu/10892/1/dm_1946_268.pdf A Rákosi-rendszerben az egyik leggyakrabban alkalmazott különös részi tényállás az árdrágítás volt. Csak 1952-ben négy és félezer ilyen elítélés történt. https://www.abtl.hu/podcastok-es-videok/penzugyi-jellegu-buncselekmenyek-megitelese-a-rakosi-korszakban/
Jegyzetek
Források 2012. évi II. törvény 232. § 1920. évi XV. tc. 1. § Pesti Hírlap Könyvtára lexikona 67. old.
További információk Kapcsolódó szócikkek Kategória:Büntetőjog