Osojnica (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 8, közúton 14 km-re délre, a Boszna jobb partján és az Ozren-hegység nyugati lejtőin, 160-560 méteres magasságban, található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_10/dob_10.html Topografska karta Derventa 425-3-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb660376Bosnyák50Horvát62Jugoszláv20Egyéb30Összesen676378
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Maglaji járáshoz és Boljanić községhez tartozó településnek 34 háztartása és 252 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 91. o. 1910-ben a Maglaji járáshoz tartozó településen 74 háztartást, 458 ortodox és 8 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 102. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Maglaji járáshoz tartozó községnek 440 lakosa volt, mind ortodox szerbek.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 236. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1992-ig a település Maglaj község része volt. A háború kitörése után Trbuk, Osojnica, Striježevica és Jabučić Polje falvakat Doboj községhez csatolták, amelynek ma is a részei. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került.
Nevezetességei Szent Sziszoész tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. A templom mérete 14x7 méter, építése 1985-ben kezdődött. Az alapkövet a háború előtt (1992-1995) Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel. A bosznia-hercegovinai háborús konfliktusok alatt az építkezést felfüggesztették, majd a háború befejezése után folytatták. A templomot Vaszilje, a felelős érsek szentelte fel 1998. augusztus 2-án. A tölgyfa ikonosztázt a kostajnicai Dalibor Simić készítette. Az ikonosztázon látható ikonokat a doboji Aleksandar Vasiljević festette meg. Az új ikonosztázt a dobojai Savo Živković készítette.
Jegyzetek
További információk Doboj város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései