A Discovery-program keretében a NASA olyan olcsó és gyorsan kivitelezhető űrszondákat indít (illetve más országok szondáira műszereket fejleszt), melyek a lehető legtöbb információt tudják összegyűjteni a célégitestről. Az űrszondákat Delta II rakétával indítják a floridai Cape Canaveralból.

A programot 1992-ben hirdették meg Daniel Goldin, a az akkori NASA-főigazgató, „gyorsabban, jobban, olcsóbban” elképzelése szerint.

Küldetések A Discovery-program küldetései időrendi sorrendben:

NévIndításKüldetésEredmény/Küldetés végeKép1NEAR Shoemaker1996. február 17.Vizsgálta a 253 Mathilde és a 433 Eros kisbolygót. Pályára állt az Eros körül, majd leszállt rá.sikeres2001. február 28.100px2Mars Pathfinder1996. december 4.Leszállt a Marsra. Magával vitte a Sojourner nevű kis marsautót.sikeres1998. március 10.100px3Lunar Prospector1998. január 7.Pályára állt a Hold körül.sikeres1999. július 31.100px4Stardust1999. február 7.Mintát vett a Wild-2 üstökös csóvájából, a mintát tartalmazó kapszula visszatért a Földre. Az anyaszonda napkörüli pályára állt.sikeres2011. március 24.100px5Genesis2001. augusztus 8.Mintát gyűjtött a napszél részecskéiből, de a visszatérő kapszula ejtőernyője nem oldott ki, és becsapódott. Sikerült megmenteni a minta egy részét, amivel el lehetett kezdeni a vizsgálatokat.részleges siker2004. szeptember 8.100px6CONTOUR2002. július 3.Az Encke és a Schwassmann-Wachmann 3 üstökösöket közelítette volna meg. Indítás után szétesett.sikertelen2002. augusztus 15.100px7MESSENGER2004. augusztus 3.A Merkúr bolygó első műholdja.sikeres2015. április 30.100px8Deep Impact2005. január 12.Egy becsapódó szondát juttatott el a Tempel-1 üstökös magjába. 2007-ben kezdődött az EPOXI kiterjesztett program.sikeres2013. szeptember 20.100px9Dawn2007. szeptember 27.A két legnagyobb aszteroidát, a Cerest és a Vestát vizsgálta.sikeres2018. október 31.100px10Kepler űrtávcső2009. március 7.Exobolygók után kutatott fedési módszerrel, az égbolt egy előre kiválasztott területén, a Hattyú és a Lant csillagképek határán.sikeres2018. október 30.100px11Lunar Reconnaissance Orbiter2009. június 18.Hold körüli poláris pályán keringő szonda, későbbi emberes Hold-küldetések előkészítése céljából.jelenleg is tart100px12GRAIL2011. szeptember 8.Hold körüli pályáról vizsgálta a Hold gravitációs mezejét.sikeres2012. december 17.100px13InSight2018. május 5.Mars-szonda a bolygó belső szerkezetének és szeizmikus aktivitásának kutatására.jelenleg is tart100px14Lucy2021. október 16.Egy főövi aszteroidán kívül a Jupiter trójai kisbolygói közül fog felkeresni a tervek szerint hetet.jelenleg is tart100px15Psyche2023. október 5.A fémes összetételű 16 Psyche kisbolygót fogja felkeresni.For the first time ever, we are exploring a world made not of rock or ice, but of metaltervezett100px16MEGANE2024. szeptemberSpektrometriai eszköz, amelyet a NASA a Japán Űrügynökség által a Mars holdjaihoz küldendő Mars Moons eXploration (MMX) szondán helyez el.tervezett17DAVINCI2029A szonda feladata, hogy a Vénusz atmoszférájában a nemesgáztartalom és egyéb légköri elemek vizsgálatával segítsen modellt felállítani arra a folyamatra, amely a bolygón az elszabadult üvegházhatáshoz vezetett. A másik fő cél a felszín nagy felbontású fényképezése.NASA to Explore Divergent Fate of Earth’s Mysterious Twin with Goddard’s DAVINCI+tervezett18VERITAS2029A Vénusz körül keringő szonda nagy felbontású 3D radartechnológia és közeli infravörös spektroszkópiai eljárás segítségével térképezi fel a bolygó felszínét és vizsgálja geodinamikai tulajdonságait.VERITAS: Exploring the Deep Truths of Venustervezett

Más programokhoz kapcsolódó küldetések ASPERA-3 „Discovery Mission of Opportunity”, a NASA által kifejlesztett berendezés. Segítségével a napszél és a Mars atmoszférája közötti összefüggést tanulmányozzák. Az Európai Űrügynökség Mars Express nevű űrszondáján jutott el a Mars közelébe. Moon Mineralogy Mapper egy újabb, NASA által kifejlesztett szerkezet, az ISRO Csandrajáan–1 nevű űrszondájának egyik műszere.

Jegyzetek

További információk A Discovery-program honlapja