bélyegkép|jobbra|250px|Mechanikus írógép bélyegkép|jobbra|250px|IBM gyártmányú elektromos írógép bélyegkép|jobbra|250px| Az IBM által bevezetett ún. „golflabda-” vagy gömbfej (IBM Selectric) bélyegkép|jobbra|250px|Canon Typestar 110 típusú elektronikus írógép 1989-ből 250px|bélyegkép|Írógép (19. sz.)

Az írógép olyan mechanikus, elektromechanikus vagy elektronikus szerkezet, amely billentyűinek megnyomására betűket nyomtat közvetlenül egy papírlapra.

A szerkezettel dolgozó személyt gépírónak, gépírónőnek vagy gépelőnek nevezték.

Története Az első írógépek olyképpen voltak szerkesztve, hogy egy emeltyűrúdon voltak az egyes betűk és jelek a nyomdai betűk módjára kivésve és a rudat kellett egy nyíláshoz előre-hátra mozgatni aszerint, amilyen betűt akartak lenyomtatni. Később kör alakú lemezt használtak, melyen épp úgy voltak a betűk alkalmazva, mint az előbbin és egy fogantyúval kellett a lemezt az írónyíláshoz forgatni. A betűváltó (Shift billentyű) először egy 1878-as Remington modellen jelent meg, azt megelőzően csupa nagybetűs írásmódot használtak.

A 20. század nagy részében az írógépek elengedhetetlen eszközei voltak az irodáknak, hivataloknak és sok – ha nem a legtöbb – hivatásos írónak, egészen addig, amíg az 1980-as években előbb a szövegszerkesztő gépek, majd a számítógépek és a dokumentumszerkesztő programok át nem kezdték venni az írógépek feladatait. A fejlődő országokban azonban az írógépek ma is nagy népszerűségnek örvendenek.

Az írógépekre alakították ki a ma is leggyakrabban használatos QWERTY-típusú billentyűzetkiosztást. Ezt az írógépek mechanikájához szabták, amelyben az egymás mellett lévő billentyűk egymás után lenyomva összeakadhattak. A billentyűk elhelyezésekor tehát olyan elrendezést igyekeztek kialakítani, amelyben a gyakran egymás után következő betűk egymástól nagyobb távolságra vannak a billentyűzeten. A számítógépes billentyűzetek eltérő működése miatt ma már erre nem lenne szükség, eddig azonban egyik reformkísérlet eredménye sem vált olyan elterjedtté, mint az eredeti billentyűzetkiosztás.

2006-ban a következő cégek gyártottak írógépeket és kiegészítőket: Smith Corona, Olivetti, Adler-Royal, Olympia Business Systems, Brother Industries és Nakajima. Ezek közül mechanikus írógépet már csak az Olivetti gyárt, az összes többi cég már csak elektromos vagy elektromechanikus kivitelűt.

A régebbi típusú írógépek könyökkaros betűkar-szerkezetűek (Wagner rendszerűek) voltak, melyeknél nagybetűk írásakor az írógépkocsi hengere felemelkedett. A korszerű írógépek esetében a betűkarszerkezet csuklós, vagyis nagybetűk írásakor a betűkosár lesüllyed: ma már az írógépet gyártó országokban kizárólag ilyen felépítésű típusokat állítanak elő.

Jegyzetek

Források

Irodalom

Bennett, Pam: Typewriting Dictionary, London–New York etc., McGraw-Hill, 1987. Hatvani László: Az írógép, Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1984.

Külső hivatkozások

Kis írógép-történelem Azt hiszi, tud írógépen írni? (cikk az Indexen egy webes írógépszimulátorról, 2016. július 12.), közvetlen link Antique Typewriter Collecting, History & Resources for the Collector Antique Typewriters, The Martin Howard Collection The Classic Typewriter Page Barbara Blackburn, the World's Fastest Typist Museum of Typewriters and Calculators at the Finnish Business College The Boston Typewriter Orchestra The Virtual Typewriter Museum

Kategória:Íróeszközök