Börcs

Börcs község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Fekvése Az ország északnyugati részén, a Rábca folyó északi partján fekszik, Győrtől 13 kilométerre nyugatra. A Rábca menti áradásos területből egy nagyobb domb emelkedik ki, erre települt hajdan a község. A közvetlenül határos települések: észak felől Öttevény, kelet felől Abda, dél felől Ikrény, délnyugat felől Rábapatona, északnyugat felől pedig Mosonszentmiklós.

Belterületét a főbb közlekedési útvonalak elkerülik ugyan, de külterületeit átszeli a Budapest–Bécs közti forgalom legfőbb útvonala, az M1-es autópálya, északi határában elhalad az ezt kísérő 1-es főút, s déli határszélétől nem messze húzódik a Győr–Sopron közti 85-ös főút és az M85-ös autóút is.

A faluból az 1-es főútra Abdánál lehet rátérni a 85 101-es úton, vagy Öttevénynél egy önkormányzati úton. A 85-ös főút térségétől a Rábca folyó sokáig elválasztotta a községet, de 2000 óta az akkor megépült hídon keresztül e főút ikrényi elágazásától is elérhető . bélyegkép|200px|Park a falucentrumban

Története Fennmaradt oklevelek tanúsága szerint már a 12. század végén lakott terület volt. A helynév valószínűleg a ma már nem használatos Bér személynévből ered, de lehet a Bertalan személynév változata is, azaz Ber. A végén lévő „cs” (Bercs) ennek kicsinyítő képzős változata. 1908-ban a községi törzskönyvbizottság véglegesen a Börcs változatot fogadta el.

1468 előtt a község a zirci apátság és a Szentgyörgyi grófok birtoka volt. Utóbbiaknak kastélyuk is volt a faluban. 1489-ben a falu csere útján a győri püspök birtokába került, s az ő tulajdonában maradt egészen az 1945-ös földosztásig.

A templom mellé épített őrtorony és a falu sánccal való körbekerítése stabilizálta a község népességét. Mivel a vármegye szükségesnek látta a dombon álló román kori kőtemplom s vele együtt a győri vár körül húzódó védő- és megfigyelő pontok teljessé tételét, 1588-ban a kőtemplom mellé egy kerek őrtornyot építtetett, s a templomot föld-sánccal vette körül.

1590-ben német zsoldos katonák bosszúból felgyújtották a falut, mert az nem fizette ki a zsoldjukat. Az igazi pusztulás azonban Győr 1594-es elfoglalásakor várt a településre. Újratelepítésére csak a vár 1598-as visszafoglalása után került sor.

A Rákóczi-szabadságharc leverése után a 18. század egészen 1809-ig, Napóleon magyarországi hadjáratáig nyugalomban telt el. Az ezt követő időszak Magyarország történetében a békés gazdasági fejlődés korszaka volt. A jobbágyság eltörlésének, a polgári tulajdon kialakulásának ideje. A folyamatot az 1853-ban kiadott úrbéri pátens szabályozta.

A sorscsapások azonban nem kímélték a települést: 1866-ban kolerajárvány, 1876-ban árvíz pusztította. Befejezték a Rábca szabályozását, de 1886-ban ismét árvíz pusztított, majd a falu nagy része leégett.

Az első világháború csatáiban szinte minden családból részt vett valaki, és közülük 24-en életüket vesztették. A két világháború között a börcsiek többsége mezőgazdasági tevékenységet folytatott. 1938-ban 832 lakosból 713 volt az őstermelő, 64 iparos, és három kereskedő. A második világháborúban 28-an vesztették életüket, többségük a Donnál. A Második Ukrán Front csapatai 1945. március 31-én foglalták el Öttevényt, Abdát és Börcsöt. A németek akkor már elhagyták a falut, harcok nem voltak a községben.

1945-ben összesen 845 katasztrális hold földet osztottak ki, többségét a győri káptalan itteni birtokából. 168 holdat a Földműves szövetkezet megalapítására vettek igénybe. 1955 júliusában megalakult az Aranykalász Termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet 1956–os megszűnése, majd 1957. márciusi újjáalakulása után 1959-re érte el végleges nagyságát.

Az 1950-es és 1960-as években jelentős változások történtek a községben. Sok régi házat lebontottak, s helyükre kockaházakat emeltek. 1955-ben bevezették a villanyt, s megnyílt a posta. A körzetesítés keretében 1968-ban társközségként Abdához csatolták a települést. Az általános iskolákat 1973-ban vonták össze, s azóta már csak alsó tagozat van a településen.

A faluban katolikusok és evangélikusok élnek. Az evangélikus iskolában1912. október 1-jén kezdődött az oktatás. Az evangélikus egyház által működtetett árvaházat 1938-ban avatták fel. Az evangélikus templom építését 1951-ben kezdték meg, s 1960-ban szentelték fel. Az urasági ispánlakot 1903-ban vásárolták meg iskolának, s 1905 novemberében avatták fel. Az iskolát 1991-ben felújították.

A község legrégebbi egyesülete az 1889-ben alakult Tűzoltó Egylet. A Polgári Lövészegylet 1930-ban jött létre. Az 1950-es években az egyesületeket megszüntették.

bélyegkép|200px|Pitypang óvoda A falu arculata a rendszerváltást követően gyorsan megváltozott. 1990-ben önálló önkormányzat alakult. A közigazgatási ügyeket továbbra is Abdával közösen intézik. A körjegyzőség hivatalának kialakítására, modernizálására 1995-ben került sor. A képviselő-testületi ülések és a házasságkötési ceremóniák lebonyolítására, valamint a civil szerveződések működésének elősegítésére korszerű termet alakítottak ki.

1991-ben orvosi rendelő és ravatalozó épült, 1994-ben pedig sportcentrumot adtak át. 2001-ben új utcát nyitottak, amely máris megtelt újonnan épült lakóházakkal.

A vezetékes infrastruktúrák közül a vizet 1985-ben, a gázt 1998–1999-ben, a csatornát 1995-ben adták át. 1998-ban a fiatalok kezdeményezésére teleházat létesítettek a faluban. A teleház a központja a Faluvédő és Művelődő Egyesületnek is. A 2004-es év legjelentősebb beruházása 9000 m2 területű út rendbetétele volt.

A településen önálló postahivatal és helyi kábeltévé-hálózat működik. A szép környezet, a holtágak nyílt vízfelülete, az erdők, ligetek, a nádasok egyre több kirándulót vonzanak a környékre gyalogos és kerékpáros túrákra is.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Rácz Róbert (független) 1994–1998: Rácz Róbert (független) 1998–2002: Rácz Róbert (független) 2002–2006: Rácz Róbert (független) 2006–2010: Rácz Róbert (független) 2010–2014: Rácz Róbert (független) 2014–2019: Rácz Róbert (független) 2019–2024: Rácz Róbert (független) 2024– : Rácz Róbert (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 1% németnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,5%, református 2,5%, evangélikus 6,3%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 12,5% (19,8% nem nyilatkozott).Börcs Helységnévtár

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% németnek, 0,5% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek, ukránnak, horvátnak és szlováknak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,5% volt római katolikus, 4,2% evangélikus, 3,5% református, 0,4% görögkatolikus, 0,7% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (38,3% nem válaszolt).Börcs Helységnévtár

Nevezetességei 300px|bélyegkép|jobbra|Börcs légi felvételen Római katolikus templom Evangélikus templom Varga Béla emléktáblája, amelyet 2003. február 23-án lepleztek le. A tábla a magyarországi lengyelek emlékhelye is.Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 102. o. , wysocki.hu

Nevezetes börcsiek Börcs szülöttei Varga Béla (1903–1995) katolikus pap, politikus, a második világháborús lengyel menekültek támogatója. Csángó András (1927–1967) Ybl-díjas építészmérnök.

Hivatkozások

További információk Honlap

Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései Kategória:Győr vármegye települései